Hőszivattyú a ház fűtéséhez - ár, alapelv, eszmecsere

A hőszivattyú a természetbarát fűtés egyfajta mantrájává vált. Ahhoz, hogy tudják, megéri-e a befektetés tudniuk kell, hogyan működik, milyen típusai vannak és mi az előnyük, ill. hátrányuk. 

Tudták pl., hogy a hőszivattyú „hatékonysága“ akár több száz százalék is lehet? És azt, hogy az első zárt rendszerű hőszivattyút a szlovák Aurel Stodola alkotta meg 1928-ban és az a mai napig fűti a Genfi Városházát? Ráadásul az is meglepő lehet, hogy a hőszivattyúval hűteni is lehet! 

A hőszivattyú működése

A hőszivattyú nem kazán!

Sokan úgy tekintenek a hőszivattyúra, mint egy fűtőberendezésre, ami a kazánra hasonlít. Ez a meglátás azonban helytelen, mivel a fűtési alapelv teljesen eltérő. A hőszivattyú az energiát nem alakítja át (gázból vagy elektromos áramból meleg lesz), hanem A pontból B pontba juttatja. 

A természetben megszokott, hogy a melegebb tárgyakról a hidegebbekre terjed a meleg (hőcsere) vagy leadják azt a környezetnek. Ez a folyamat annál gyorsabban megy végbe, minél nagyobb a két hőmérséklet közötti különbség - képzeljék el pl., hogy a meleg levest télen kiteszik az ablakba, hogy lehűljön. Ahogy a leves hűlik, a folyamat egyre lassabb lesz, míg a hőmérsékletkülönbség meg nem szűnik és le nem áll a hőcsere folyamata. 

Lehetséges lenne a levest hideg levegővel felmelegíteni? Éppen ez a folyamat a hőszivattyú specialitása! Úgy működik, hogy a környező levegőtől (vagy egyéb médiumtól) elveszi a meleget és a kívánt helyre helyezi át (esetünkben a levesbe, gyakorlatban a családi házba, beltérre). A levegő, amelytől a hő el lett véve így méginkább lehűlik attól függetlenül, hogy milyen volt a hőmérséklete a folyamat végbemenetele előtt. 

Jó példa a klíma és a hűtőszekrény

Lehet, hogy nem is tudnak róla, de hőszivattyúval minden nap találkozhatnak. Mindenkinek van egy otthon a konyhában. Igen, a hűtőszekrényre gondolunk. Az ugyanis nem más, mint egy hőszivattyú, amely a zárt térből, ahol az élelmiszerek vannak kintre juttatja a meleget. 

Egy másik hasonló berendezés a klíma. Manapság már ez a berendezés is sok helyen megtalálható. Amennyiben Önöknek sem otthon, sem az autójukban, de még a munkahelyükön sincs, akkor is találkozhatnak vele nyáron, amikor belépnek kedvenc boltjukba és megérzik a kellemes, hűvös levegőt. A klíma nem más, mint egy levegő-levegő hőszivattyú. A klíma külső egysége kinézetben nem különbözik a belső levegő-víz hőszivattyútól. 

A hőszivattyú alapelve

Hogyan lehetséges mindez? Hogyan tudjuk kijátszani a természetet és az egyik helyről a másikra szállítani a meleget? A titok a termodinamikában rejlik! Az nem csak a hőátvivő  hőmérsékletével dolgozik, de a nyomással, forrásponttal és kondenzációval is. Amikor a folyadék elpárolog, meleget von el a környezetétől. Biztosan Önök is észrevették, hogy amikor kilépnek a zuhany alól, akkor fázni kezdenek. Ezért a bőrünkön lévő vízcseppek a felelősek, amelyek lassacskán párolognak és ehhez a mi testünk hőjét használják.

Így működik a már említett hűtőszekrény és klíma is - a légsűrítő a kondenzátoron keresztül összegyűjti a hűtővizet (hullámos falú cső ráccsal a hűtőszekrény hátulján). A végén egy hajszálcső (kapilláris) található, ami egy nagy térfogatú párologtatóba torkollik. A kondenzátorban növekszik a nyomás és a hűtőfolyadék felmelegszik, a kondenzátor a rácson keresztül leadja a hőt a környezetnek. A kapilláris végén, amely a párologtatóba torkollik jelentősen csökken a nyomás, aminek következtében drasztikusan csökken a forráspont és a hűtővíz párologni kezd, amivel hőt nyel el a párologtatótól - ebből adódóan az elkezd lehűlni és lehűti a hűtőszekrény belső részét is. A hűtővíz továbbhalad a kondenzátorba és az egész folyamat kezdődik előről. 

A hőszivattyú alapelve is ugyanez, csak a kondenzátor (a „meleg“ rész) egy víz hőcserélőbe torkollik, ami közvetlenül a hőelosztó rendszerre van csatlakoztatva. A „hideg“ oldalon, ahol a hő elnyelődik lehet egy hőgyűjtő vagy egy külső egység (a szivattyú típusától függően változik).  

A hőszivattyú típusai

Alapjában véve az szerint lehet felosztani a hőszivattyúkat, hogy milyen környezetben dolgoznak. Az elnevezés első része mindig a környezet jelöli, amelyből a megelet nyeri a berendezés, a másik rész pedig azt a környezetet jelöli, ahová a hőszivattyú a meleget juttatja. Léteznek speciális, nem elektromos (gáz, napelemes, abszorpciós) hőszivattyúk is, de azokat a mi éghajlati körülményeink között nem használják családi házak fűtésére, tehát nem fogunk velük foglalkozni. 

Levegő-levegő hőszivattyú

Ez olyan, mint minden klíma - hiszen sok közülük képes fordítva is működni és felmelegíteni a helyiségeket. A klíma egyik része általáben egy külső egység, amely a hőt a kinti környezetnek adja le vagy onnan nyeri el. A másik a bent lévő egység, amely éppen az ellenekező tevékenységet végzi, mint a külső. Egy külső egység akár több belső egységhez is csatlakoztatható. A klímát általában nyáron hűtésre, télen melegítésre használják. 

A levegő-levegő hőszivattyú azonban egyre nagyobb népszerűségnek örvend az alacsony energiafogyasztású házak birtokosainak körében. Ilyen esetben a hőszivattyú az irányított szellőztető rendszer részét képezheti, amely a hővisszanyerést is lehetővé teszi. Ehhez a rendszerhez egyenletes csőrendszerre van szükség, ezért csak az újépítésű házak esetében ajánlott a beszerelése. 

A klíma alapelve nem biztosít egyenletes fűtést. Ez főleg a több helyiséggel rendelkező házakra érvényes. Ez a rendszer sokkal kisebb telejsítményű, mint a klasszikus központi fűtés vagy a levegő-víz hőszivattyú. A szakemberek ezért nem nagyon örülnek neki, ha a klímát hőszivattyú névvel illeti valaki. 

Levegő-víz hőszivattyú

Ez a hőszivattyú típus a ház körüli levegőből nyeri a hőt és a hőelvezető rendszerbe továbbítja azt. Pénzügyileg nem megterhelő a vásárlása és a beszerelése is egyszerű, mivel a hőszivattyún kívül csak egy külső egységet tartalmaz, amely olyan, mint a klíma külső egysége. A kis teljesítmény mellett (még mindig hatékonyabb mint gázzal fűteni) nagy hátrányt jelent a változó kinti hőmérséklet, amelytől a berendezés hatékonysága is függ. Ez problémát jelenthet kemény fagyok esetén. 

Egy másik hátrány a külső egység nagyobb zajkibocsátása, tehát nem kellene a hálószoba ablaka alá beszerelni. A téli alacsony teljesítményt egy ún. bivalens fűtési rendszerrel lehet orvosolni, amely során a víz felemlegítésére egy másodlagos hőforrás van használva - ez lehet pl. egy gáz- vagy villanykazán. 

Víz-víz hőszivattyú

A víz rendelkezik a legtöbb potenciális hővel, de fontos, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésünkre - nem lehet szennyezett! A víz-víz hőszivattyú extrém hideg esetén is képes kellemes meleget biztosítani, feltéve, hogy a vizet föld alatti kútból szivattyúzzák. 

A vizet ugyanis két forrásból lehet szivattyúzni: 

»» Nagy vízfelület – egy tavacskában vagy halastóban rengeteg víz van. A probléma csak az, hogy hőmérsékletüket nagyban befolyásolja a környezet - télen lehűlnek és befagynak, nyáron pedig felmelegszenek a napsütéstől. Emellett nem mindenki él tó mellett! Nem, egy kerti tó nem elegendő a hőszivattyú üzemeltetéséhez!

»» Kút – a kútban lévő víz nem fagy be. A hőszivattyú üzemeltetéséhez azonban két kútra van szükség. Az egyikkől ki van szivattyúzva a víz, a másikba pedig ki van engedve a lehűtött víz, melynek hője fel lett használva. Ezeket egymás után kellene elhelyezni a víz áramlását figyelembe véve. 10 kW-os teljesítmény esetén 50 - 100l vízre lesz szükség percenként. Amennyiben egy kút nem elég, akkor többet is lehet fúratni, de ezzel természetesen az ár is nő! 

Ráadásul a víz praméterei idővel változhatnak is, tehát folyamatossan figyelemmel kell követni. A rendszer védelme érdekében egy szűrőt is érdemes beszerelni, amely védi azt a szennyeződések ellen. Nagyon rossz minőségű víz esetén a hőszivattyú elé egy hőcserélőt is be szoktak szerelni, ami megvédi a rendszert. Ez azonban hőveszteséggel jár és csökkenti a berendezés hatékonyságát. Emellett nagyobb teljesítményt követel a szivattyútól, mely a kútból szivattyúzza a vizet. A rendszer komplikáltsága miatt igényesebb a karbantartása, mint a levegő-víz és a föld-víz hőszivattyúknak. 

Föld-víz hőszivattyú

Ez a típus közvetlenül a földből nyeri a hőt. Erre két lehetőség van:

»» Talajkollektor – műanyag csövekből áll, amelyek 1-2 méteres mélységbe vannak leásva a ház köré. A talaj és a hőszivattyú közti hőcserét a fagyálló keverék biztosítja, amely a rendszerben kering. A legjobb teljesítményt az agyagos talaj nyújtja, amely megtartja a nedvességet - kb. 40 W/m², míg a száraz, homokos talaj csak a 10 W/m² teljesítményt éri el. A gyakorlatban a következő egyszerű képletet ajánlott használni: a talajban lévő kollektor területe legyen 2-3x akkora, mint a ház alapterülete. 

Egy 10 kW-os szivattyúhoz 25 W/m² teljesítmény mellett 400 m² területre lesz szükség, ami bizony nem kevés! Ez az egyik fő oka annak, hogy miért nem használják a talajkollektoros hőszivattyúkat nagyobb épületek fűtéséhez. E rendszer előnye az egyszerű beszerelés, az akár 30%-al nagyobb hatékonyság, mint a levegő-víz hőszivattyúk esetében és az alacsony kezdeti költségek. Hátránya, hogy nagy terület szükséges hozzá, ill. már a ház építésekor érdemes beszerelni az ásás szükségessége miatt. A talajkollektor területére a telken történő egyéb építkezések esetén is kell gondolni (garázs, medence)! 

»» Talajszonda – U alakú csövekből áll, amelyeken lefolyik a hűtőanyag és a másik réteggel visszatér fentre. Ezen az úton felmelegszik - a folyadék zárt rendszerben van, tehát nem kerül érintkezésbe a talajjal. Ezek a rétegek 50 - 250 méteresek. 1m teljesítménye kb. 50 W. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy stabil teljesítményt biztosít alacsony hőmérséklet mellett is, kevesebb áramot fogyaszt, mint a levegő hőszivattyúk és karbantartása sem bonyolult. Hátránya a nagyobb kezdeti befektetés és az esetleges jogi komplikációk a furatokat illetően. 

Hatékonyság és COP

A bevezetőben említettük, hogy a hőszivattyú teljesítménye elméletileg több száz százalékos is lehet. Nem, a hőszivattyú nem egy perpetuum mobile. Ezt az értéket ugyanis úgy kapjuk meg, hogy arányosságba állítjuk a befektetett elektromos energiát a megkapott hővel. Mivel az elektromosságot nem alakítjuk közvetlenül hővé, csak annak segítségével helyezzük azt át, ezért a teljesítmény nem fejezhető ki ezzel az egyszerű arányossággal! 

Ebből kifolyólag a hőszivattyúk telejsítményének értékelésére bevezették a COP-t, ami az angol Coefficient Of Performance rövidítése. Magyarul teljesítmény együtthatónak nevezik. Ez a faktor mértékegység nélküli, mivel a hő és a felhasznált elektromos áram arányát fejezi ki. Minél nagyobb ez a szám, annál hatékonyabb a berendezés, tehát annál olcsóbb az üzemeltetése. Ez az érték általában 2,5 és 5 között van, de a külső körülmények is befolyásolják. 

Példa a hőszivattyú COP értékének kiszámítására:

• hőteljesítmény: 15 kW
• áramfogyasztás: 5 kW
• COP (teljesítmény együttható): 15 / 5 = 3

Két hőszivattyú összehasonlítása:

• teljesítmény együttható 1: 3
• teljesítmény együttható 2: 4,5

Mivel 4,5 > 3, ezért a második hőszivattyú teljesítménye egyharmaddal nagyobb, tehát üzemeltetése egyharmaddal olcsóbb, de vigyázat! A COP-t csak azonos körülmények között működő hőszivattyúk esetében lehet összehasonlítani, mivel átlagos körülmények között a teljesítmény együttható 1,5 - 7 között ingadozik. 

A különböző típusú hőszivattyúkhoz eltérő körülmények vannak megadva a COP méréséhez. A levegő-víz hőszivattyú esetében 2°C-os levegő és 35°C-os vízhőmérsékletet határoztak meg. A föld-víz hőszivattyúknál 0 °C és 35 °C, míg a víz-víz hőszivattyúk esetében 10 °C a 35 °C.

Így lehet feljegyezni a COP értékét:

• A COP 0°C/35°C-nál 4,5 az EN 14 511 alapján

Az EN 14 511 egy szabvány, ami meghatározza a COP érték mérésének körülményeit a hőszivattyúk esetében. Amennyiben a gyártó ez alapján végzi a mérést, az szinte garantálja az adatok hitelességét. Vigyázat a régebbi EN 255 szabvánnyal, amit már nem használnak, mivel nem veszi számításba a kiegészítő részek fogyasztását, mint a keringető szivattyú vagy a hűtőventillátor. Mindig csak az érvényes szabvány szerint hasonlítsák össze a hőszivattyúkat!

A hőszivattyúk hatékonysága alacsonyabb hőmérsékletű kilépő víz esetén magasabb. Akár ekviterm szabályozással is lehet növelni a teljesítményt, ami a külső hőmérsékletet is figyelembe veszi. Egyszerűen mondva - ha kint meleg van, akkor a vizet alacsonyabb hőmérsékletre melegíti fel, hogy a hőszivattyú ugyanolyan teljesítménnyel tudjon működni. 

A teljesítmény együtthatón kívül a hatékonyság meghatározására a szezonális teljesítmény együtthatót is használják - SCOP. Az EN 14 825 szabvány alapján van kiszámolva. Figyelembe veszi az adott éghajlatra vonatkozó időjárási adatokat és a fűtés óráinak számát:

Az SCOP érték, mint ahogy a COP is az energiacímkén vannak feltüntetve. Az SCOP-nál azonban az épület feltételezett hővesztesége is számításba van véve, amely azonban csak ránézésre van meghatározva, hiszen minden épület más. Ebből adódóan a COP és az SCOP csak orientációs jellegű és figyelembe kell venni a hőszivattyú valódi körülményeit és környezetét (az építkezés típusa, a feltételezett hőveszteség, a lakók száma, a helyiségek száma, stb.). 

Fűtés, a meleg víz előkészítése és hűtés hőszivattyúval

Fűtőtestek

A hőszivattyú által felmelegített fűtővíz maximális hőmérséklete kb. 55 – 65 °C. Ez sokkal kevesebb, mint a klasszikus kazánnal történő fűtés esetén, hiszen az akár 80 °C-ra is felmelegíti a vizet. A legideálisabb fűtőtest hőszivattyúhoz a talajfűtési rendszer. Sok esetben 35 – 40 °C is elegendő a ház fűtéséhez, hiszen sokkal nagyobb felületen képes hőt sugározni, mint a radiátorok. 

Lehet a hőszivattyút radiátorral kombinálva használni? Igen, de csak modern, ún. alacsony hőmérsékletű radiátorokkal, melyek nagy fűtési felülettel rendelkeznek. Ezen radiátorok esetében nincs olyan nagy különbség a bemeneti és a kimeneti hőmérséklet között, ezért 45 °C-os vízzel is megelégszenek. Gondoljanak a hőszivattyú teljesítményére is, vagyis a teljesítmény együtthatóra! A legjobb érték 35 °C-nál érhető el, ami talajfűtéshez ideális. 

Amennyiben valamilyen okból nem szeretnék vagy nincs lehetőségük a régi radiátorokat alacsony hőmérsékletű radiátorokra cserélni, akkor is van megoldás! A magas hőmérsékletű hőszivattyúk, amelyek speciális, magas hőmérsékletű kompresszort és feljavított hőcserélőt használnak - 65 °C-os maximum hőmérsékletű Gorenje szivattyú vagy kaszkád rendszer több kompresszorral és különféle hűtőanyagokkal - Daikin Altherma 80 °C-os maximum hőmérséklettel. Ezek az öregebb fűtési rendszerekhez is elegendően fel tudják melegíteni a vizet. Ez kényelmes megoldás lehet, hiszen nem kell sem radiátorokat cserélni, sem padlófűtést beszerelni. 

Meleg víz előállítása

A ház fűtésére használt hőszivattyú egy melegvízgyűjtőbe is torkollhat. Léteznek olyan modellek, amelyek kizárólag a víz felmelegítésére szolgálnak. 

Hűtés hőszivattyúval

A hűtés legelterjedtebb módszere a klíma használata, aminek azonban több hátránya is van! A legrosszabb, hogy a hideg terjesztéséhez egy ventilátor is szükséges, amely kis méretű és erős levegőáramlást idéz elő, hiszen nagyon hűvősre, kb. 6 °C-ra van lehűtve. Ez sokaknak kellemetlen és még a legellenállóbb személyek is tapasztalhaták negatív hatását felső légúti megbetegedések formájában. 

Az alacsony hőmérséklet a pára lecsapódását idézi elő, mivel a környezet harmatpontja alatt csökken. A klíma belső egységéből a lecsapódott folyadék egy műanyag csővel van kivezetve. A nedvesség lecsapódása miatt a helyiségben lévő levegő száraz lesz. A száraz levegő nem tesz jót az egészségnek - kiszárítja a bőrt, a nyálkahártyát, köhögést okoz, súlyosbítja az asztmát és irritálja a szemeket. Egy másik hátrány a nem egyenletes hűtés, ami főleg akkor probléma, ha a házban több kis méretű helyiség van. Ebből adódóan a klíma hatékonysága mindössze 20%-a a hőszivattyúval és hűtőpanellel elérhető hűtés hatékonyságának. 

A hőszivattyúval kétféleképpen lehet hűteni:

»» Passzív hűtés – ezt az üzemmódot a föld-víz és a víz-víz hőszivattyúk esetében lehet alkalmazni. A kompresszornak kikapcsolt állapotban kell hozzá lennie, így a berendezés nem változtat a hőmérsékleten. A víz keresztüláramlik a hűtőpaneleken és a hőcserélőben leadja a hőt a hideg hűtőmédiumnak, amely a földben áramlik (víz-víz rendszer esetén vízben). Ez a módszer kevésbé hatékony, mint az aktív hűtés, de energetikai szempontból kevésbé igényes, hiszen csak a keringető szivattyút kell bekapcsolni hozzá. Talajfűtés esetén is lehet használni, de a meleg levegővel ellentétben a hideg levegő nem áramlik felfele, ezért tövább csökkenhet a hűtés hatékonysága. A panelek hőmérséklete ennél a módszernél nem éri el a harmatpontot, tehát nincs mitől tartani! 

»» Aktív hűtés – ennél a módszernél a hőszivattyú fordított üzemmódban dolgozik. Ez azt jelenti, hogy a hűtőpanelen átfolyó folyadék hőt vesz fel és a levegőnek, földnek vagy víznek adja le. Az aktív hűtés minden hőszivattyú típusnál alkalmazható, de a konkrét modellnek támogatnia kell ezt az üzemmódot. A hőmérsékletet és a páratartalmat egy érzékelő követi nyomon, hogy a hőméséklet ne csökkenjen harmatpont alá és ne csapódjon le a víz. Átlagosan a panelek 18 °C-ra hűtik le a helyiségeket. 

A mennyezeti vagy fali hűtés a nagyobb felület miatt hatékonyabb hűtésre képes. A falak és a plafon ugyanis felhalmozzák a hőt, tehát ha a helyiség egyszer felmelegszik, akkor nagyon nehéz a falakat pusztán hideg levegő fújásával lehűteni. Mivel ezeknél a hűtési módszereknél nem mozog a levegő, ezért nem áramlanak por és pollen részecskék a levegőben, ami jó hír az allergiások számára. Arra azonban fontos figyelni, hogy mivel a levegő nem cserélődik a helyiségben gyakrabban kell szellőztetni. A helyiségből származó hőt újra fel lehet használni pl. ivóvíz vagy medencevíz melegítéséhez.

Amennyiben nincs lehetőségük hűtőpanelek beszerelésére, akkor segíthetnek a fan coil egységei. Hasonlóan néznek ki, mint a lapos radiátorok. Hőcserélőt és ventilátort tartalmaznak, amely szétoszlatja a hideg levegőt a helyiségben, de sokkal kíméletesebben, mint a klíma. Mivel a víz lecsapódik bennük, ezért annak az elvezetését is be kell biztosítani. 

A medencevíz melegítése

A medencevíz melegítéséhez speciális levegő-víz hőszivattyút használnak. Kinézetre meglehetősen hasonlítanak a klímberendezések külső egységére. Áruk kb. 250 ezer forint. Egyes típusok a medence vizének hűtését is lehetővé teszik. A hőszivattyú kiválasztásakor azt is vegyék figyelembe, hogy nagy vízfelülethez fogják használni, ami alacsony kinti hőmérséklet esetén hamar lehűlik. A medence vizének melegítése letakarás nélkül általában csak energiapazarlásnak bizonyul. A szolár medencetakaró vagy a napkollektoros melegítés bizonyos esetekben ugyanannyira hatákonyak és az előbb említett összeg töredékéért beszerezhetőek.  

A levegő-levegő hőszivattyú télen

A föld-víz és víz-víz hőszivattyúkkal télen sincs semmi probléma. A legelterjedtebb, levegő-levegő hőszivattyú körül azonban különféle mítoszok születtek a téli működést illetően. Az egyik ilyen legenda, hogy a szivattyú 5°C alatt nem működik. Ez egyáltalán nem igaz, mivel a minőségi, megbízható gyártótól származó modellek -25°C-ig képesek üzemelni. Természetesen ilyen körülmények között csökken a hőszivattyú hatékonysága és zajkibocsátása, mivel a kompresszornak gyakrabban kell teljes kapacitással dolgoznia. 

A kisebb hatékonyság nagyobb kiadást hoz magával, de a modern hőszivattyúk még -15°C-nál is fele annyi energiát fogyasztanak, mint egy klasszikus kazán. Arról is születtek mítoszok, hogy a külső egység télen megfagyhat a vízkicsapódás miatt. Ezt a problémát a gyártók az elvezetőrendszer tökéletesítésével oldották meg, de a levegő-levegő hőszivattyúk automatikus leolvasztási rendszerrel is fel vannak szerelve. Az úgy működik, hogy egy pillanatra megfordul a berendezés működése, felmelegszik a párologtató és a jég eltűnik a belső hőmérséklet csökkenése nélkül. 

Azok az aggodalmak sem helytállóak, melyek szerint a hőszivattyúval télen meg fognak fagyni. Az egyetlen probléma az lehet, hogy a ház vagy a víz nem fog teljesen komfortos hőmérsékletűre melegedni. Ilyen esetekben a már említett bivalens fűtőrendszer beszerelését ajánljuk. A fűtésben ilyenkor segít a gáz-, villanykazán vagy a szilárd tüzelésű kazán. A hőszivattyúk tesztelve is voltak, ill. már régóta használatosak az északi országokban. 

A hőszivattyú ára és a befektetés megtérülése

Az árat nehéz konkretizálni a rengeteg márka, gyártó, modell és típus miatt. Példaként az IVT levegő-víz hőszivattyút hozzuk fel, melynek maximális hőteljesítménye 7 kW. Ez a berendezés kb. 2,5 millió forintba kerül. A csomag egy rozsdamentes, 190 literes gyűjtőtartályt, expanziós edényt és egy mellékkazánt tartalmaz, ami segít a fűtésben. A gyártók általában csak akkor tekintik érvényesnek a jótállást, ha a beszerelést szakember végezte el, de ezt külön kell kifizetni. A hőszivattyú ára egy jól megtervezett rendszer esetén leghamarabb 5 éven belül térül meg. 

Az árak összehasonlításakor a fűtőrendszerre egy komplex befektetésként kell tekinteniük! A víz-víz hőszivattyúk esetén a kútfúrást is bele kell számolni az árba, míg a föld-víz hőszivattyúnál az ásási munkálatok és a furatok fognak plussz kiadást jelenteni. Gázzal történő fűtés esetén a megfelelő kémény kialakítását és a gázvezetékre történő csatlakozást kell számításba venni! 

A kazán vagy a hőszivattyú éri meg jobban? 

Tartsák észben, hogy a leghatékonyabb fűtőrendszert csak egy tapasztalt tervező tud megalkotni, aki kimondottan fűtőrendszerek tervezésével foglalkozik. Ő pontosan meg tudja határozni a kiadásokat és a pénz megtérülését konkrétan az Önök otthonára szabva. Hiszen minden ház más méretű, eltérő elrendezésű, változik a lakók száma és a hőveszteség mértéke is. 

A levegő-víz hőszivattyú jár a legalacsonyabb kezdeti kiadással, de 30%-al több energiát fogyaszt, mint a másik két típus. A víz-víz és a föld-víz hőszivattyú kemény fagyok esetén is nagy hatékonysággal dolgozik, de számításba kell venni a beszereléssel kapcsolatos extra kiadásokat (kút, ásás, furat). Amennyiben már van kéményük és rá vannak csatlakoztatva a gázvezetékre, akkor lehet, hogy a gázkazán leghatékonyabb fajtája a kondenzációs kazán lesz az Önöknek ideális. Valamelyik alacsony energiafogyasztású házhoz elég egy jól megtervezett elektromos padlófűtés is. 

Sok esetben állami támogatást is kaphatnak a projekt megvalósítására, ami segít a befektetés megtérülésében. A hőszivattyú nem az egyetlen környezetbarát lehetőség a ház fűtésére. Napjainkban egyre inkább a köztudatba kerülnek az olyan megújuló energiaforrások használó rendszerek, mint a napkollektorok, fotovoltikus panelek, szélturbinák, stb. Ezek megvalósításához szintén kaphatnak állami támogatást. 

A cikk szerzője

---

---

Közzétéve: 21.09.2020
Posledná aktualizácia: